Goldeneye Detektív Iroda Kft.

Archive for the ‘Üzleti hírszerzés blog’ Category

2011. október 27-28-án került sor a VIII. Nemzetközi Magánnyomozó Konferenciára Szegeden a Forrás Hotelben nemzetközi részvétellel. A konferencia a második napon kiemelten foglalkozott az üzleti hírszerzéssel és megállapította, hogy ez a terület Magyarországon még mindig igencsak gyerekcipőben jár. Ennek két fő okát jelölte meg, melyek megerősítették az általam folyamatosan tapasztaltakat:

1) Az üzleti hírszerzésről a cégvezetők semmit sem tudnak!

2) Azok a cégvezetők, akik már hallottak róla többségében torz elképzeléssel bírnak és azonosítják azt az ipari kémkedéssel!

Fentiek miatt a szakmai kamara kiemelt feladataként jelölte meg, hogy a megfelelő fórumokon igyekezzen erre a területre a cégek figyelmét felhívni. Erre Németh Ferenc, az SZVMSZK elnöke – ígérete szerint – külön figyelmet fog szentelni.

Az üzleti hírszerzéssel kapcsolatban Agárdi János és Tóth Tibor OSINT/HUMINT szakértők (OSINT=nyílt forrású hírszerzés; HUMINT=emberi erőkkel történő hírszerzés) tartottak előadást, akik korábban az ORFK szervezett bűnözés elleni és műveleti területein tevékenykedtek. Tóth Tibor rendszeresen tart előadásokat ebben a témakörben külföldi konferenciákon is, így megfelelő tapasztalatokkal van felvértezve ezen a területen. A vele való beszélgetésből és az általa elmondottakból 3 dolgot szeretnék kiemelni:

1) Az üzleti hírszerzésbe befektetett (NEM áldozott!) minden egyes forint minimum 10-szeres, de átlagosan 100-szoros profitot eredményez a cégnek 3-5 éves időintervallumban! Nem ritka azonban az 1000-szeres profit sem!!!

2) A jelenlegi gazdasági helyzetben és az elkövetkezendő 2-3 éves időszakban a túlélésre a legnagyobb lehetőséget az üzleti hírszerzés kínálja. Mint ahogyan az igazán sikeres pénzügyi befektetők is akkor fektetnek be legintenzívebben, amikor a gazdasági helyzet rossz, ugyanezt teszik az igazán előrelátó és sikeres cégvezetők is.

3) Minden magyarországi cég, amely felismeri és alkalmazza az üzleti hírszerzésben rejlő lehetőségeket, legalább 10 évvel jár előrébb versenytársainál!

Hogy mennyire speciális területe az üzleti hírszerzés a magánnyomozásnak mi sem példázza jobban, hogy az első napon sajnos még a magánnyomozó kollégák között is volt olyan, aki határozottan egy kalap alá vette az üzleti hírszerzést az ipari kémkedéssel, így a már említett előadóknak a második napon alapjaiból kellett a témát felépíteniük, rámutatva, hogy mennyire távol áll a valóságtól a kolléga állítása. Ezek után természetesen nem lehet csodálkozni rajta, ha az interneten a konferenciáról írt cikkben az alábbiak jelentek meg:

“Az ipari hírszerzés területén számos olyan technikai eszköz és módszer került a figyelem középpontjába, melyek már átlépték a jog határait. Az elmúlt néhány év politikai és gazdasági jellegű információgyűjtései mögött sok esetben jelentek meg magánnyomozók. Ezek az ügyek nemcsak a sajtó nyilvánossága elé kerültek, de több esetben – a hivatalos szervek és parlamenti vizsgálóbizottságok által – akár harminc évre titkosított ügyek is előfordultak. Ezért is fontos a magánnyomozói szervezetek tevékenységi határainak kijelölése, hiszen nem kívánt területre tévedve akár az egész szakmának is árthat a jogszerűtlen adatgyűjtés és a tiltott technikák alkalmazása.”

Van tehát teendője Németh Ferenc Úrnak és az egész szakmai kamarának, hogy eloszlassa a ködöt és végre ráirányítsa a cégek figyelmét egy olyan eszközre, amelynek alkalmazásával egyrészt jelentős mértékben lehet csökkenteni a cégek jelenlegi legnagyobb problémáját, a kintlévőséget, másrészt pedig nagyon komoly versenyelőnyre lehet általa szert tenni. És erre bizony napjainkban égetően nagy szüksége van!

rozsi

“Mély szomorúsággal közöljük, hogy Steve Jobs ma eltávozott” – hangzott az Apple cég tárgyilagos közleménye.

Napjaink egyik legmeghatározóbb cégének alapító tagja és vezéregyénisége hosszú betegséget követően távozott közülünk. Hogy mit keres egy ilyen hír az üzleti hírszerzés blogban? A végére talán kiderül.

Bevallom Apple fanatikus vagyok. Emlékeim szerint 1985-ben hallottam először előadásokat a számítógépről a kassai főiskolán. Ha azt mondom kínaiul hangzott, higgyék el nem áll messze a valóságtól. Előző évben kezdtem felsőfokú tanulmányaimat Kassán és egy év szlovák nyelvtanfolyamot követően 85-ben már szlovák, illetve cseh nyelvű előadók próbáltak bevezetni többek között a számítástechnika rejtelmeibe. Az oktatás tömény elmélet volt, gépet nem is használtam csak 1992-ben először a Miskolci Határőr Igazgatóságon. Csodálattal néztem arra a tárgyra, amin úgy lehetett szöveget írni, hogy bármikor egy mozdulattal bele tudtam javítani, ha a főnökömnek valami nem tetszett benne.

Az első otthoni gépem 1996-ban vettem meg, onnantól kezdve szinte minden évben újat raktam össze és havonta telepítettem újra a windows operációs rendszert. Egészen 1999-ig meg voltam győződve róla, hogy ez az informatika csúcsa. Ekkor egy ismerősöm meghívására ellátogattam Birincsik Józsefhez, aki akkor már javában Apple gépekkel foglalkozott és egy olyan világot láttam, amilyet előtte elképzelni sem tudtam. Ekkor megfogadtam, hogy egyszer nekem is lesz egy iMac-em!

Amikor 2008-ban a magánnyomozói vállalkozásom eredményeképpen megvásároltam a 24”-os gépet többen csodájára jártak és higgyék el, még mai is sokszor előfordul, hogy tátva marad az egyszerű emberek szája, amikor a monitort meglátva keresik a gépet és közlöm, hogy az benne van a monitorban. Innen már természetes folyamat vezetett az iPhone-hoz és MacBook Pro-hoz és bizony nekem már soha nem lesz windows-os gépem!

Megfertőzött az alma!!!

Világszerte 275 millió eladott iPod, 100 millió iPhone és 25 millió iPad! De hogyan lehet az, hogy egy cég ilyen szinten sikeres lesz és évente többször is a piacot alapjaiban meghatározó termékeket dob piacra?

Nem tudom látták-e “A Szilícium-völgy kalózai” című filmet, amely valójában Steve Jobs (Apple) és Bill Gates (Microsoft) csatáját vitte vászonra. Hogy Steve lopta-e el Bill-től az ötletet vagy fordítva és hogy ez mennyire volt etikus, igazából most nem fontos. (Szerintem Bill Gates Steve Jobstól )  Ami fontos, hogy már a kezdet kezdetén tanúi lehetünk az üzleti hírszerzés lényegi elemének, az üzleti információ fontosságának. Egyszerűsítsük le a dolgot és induljunk ki abból, hogy kezdetben mindketten ugyanannak az üzleti információnak a birtokában voltak!   

Egy nagyon érdekes diagramot találtam az Apple és a Microsoft fejlődésének összehasonlítására, mely megtekinthető az alábbi linken. Ne felejtsen el görgetni, mert hosszú!

Az Apple és a Microsoft rivalizálása időgrafikonon 

Talán a grafikonból is látható, hogy az Apple fénysebességgel előzi le a Microsoftot. Mi az, ami miatt az Apple nagyon komoly mértékben háttérbe szorítja a konkurens vállalatot? Három okot emelnék ki:

• rendkívül innovatív termékcsalád;
• brutálisan jó marketing;
• még ettől is jobb business intelligence, vagyis üzleti hírszerzés. 

Bár, ha jobban belegondolunk valójában az egész az üzleti hírszerzésnek köszönhető!

Ha most felkapták a fejüket megértem, pedig a dolog rendkívül egyszerű. Steve Jobs nem volt jövőbelátó! Bár sokak szerint a fiatalkori hallucinogén kábítószerfogyasztása nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy ennyire innovatív termékeket dobott piacra, valójában ez a vállalatnál felépített profi üzleti hírszerző részleg érdeme.

Mert mit is csinál az üzleti hírszerzés?

• Hát többek között piacot kutat. Embereket kérdez meg, hogy mire mire lenne szükségük, hogyan képzelik el a jövőjüket és ennek megfelelően tervezi meg termékeit, vagyis innovatív termékeket alkot és hoz forgalomba.
• Aztán versenytársakat elemez. Megállapítja, hogy a konkurencia mit szándékozik tenni, milyen újításokkal akar piacot szerezni, mikorra tervezi azt és milyen lesz a marketing. Aztán fogja és csinál egy jobbat!
• Megvédi a bizalmas üzleti információt. Minden nagy vállalat tudja, hogy a legnagyobb értéke az információ és azt is tudja, hogy a versenytárs igyekszik azt megszerezni tőle. Steve Jobs ezt a fajta védekezést igen magas szintre emelte, mindamellett egyértelműen fellehetőek az Apple életében az üzleti hírszerzés jellegzetes eszközei és módszerei, mint pl. az operatív játszma. Vagy gondoljunk csak például arra, hogy az Apple már-már gúnyt űzött riválisából azzal, hogy folyamatosan dezinformációkat dobott piacra!

Hát igen, az Apple-t jelenleg csak utánozni lehet! Próbálkoznak is vele sokan, de az utánzat az csak utánzat marad!

Szóval számomra Steve Jobs több szempontból is példakép:

Aki nem ismeri, annak javaslom nézze meg az alábbi videót, mely Steve Jobs 2005-ös, a Stanford Egyetemen tartott avatási beszéde és több szempontból is példaértékű: LINK

Steve! Nyugodj békében!

rozsi

Ebben az írásban két dolgot szeretnék megmutatni. Az egyik, hogyan működik – pontosabban nem működik – a hagyományos kintlévőségkezelés. A másik, hogyan lehet igazán hatékony egy cég kintlévőségkezelése. 

Miért kell a kintlévőségkezeléssel foglalkozni?

Rendkívül szomorú statisztikák jellemzik a hazai vállalkozásokat. Az elmúlt 10 év adatait megnézve döbbenetes adatokat találunk. A feketelista.hu adatai szerint ez idő alatt közel 330.000 cég ellen lett elrendelve adóvégrehajtás, több mint 108.000 cég áll felszámolási eljárás és több mint 77.000 cég végelszámolási eljárás alatt. Ha közelebbről megnézzük, hogy miért kerül sor ezekre az eljárásokra – vagyis miért megy csődbe minden 10 cégből 6 már az első 4-5 évben – akkor megállapítható, hogy az egyik fő ok a kintlévőségek felhalmozása és a tartozások behajtásának sikertelensége. A kintlévőségek keletkezése és felhalmozása tehát egyenes út a csőd felé, ráadásul minél kisebb a cég, annál nagyobb az esély arra, hogy egy komolyabb kintlévőség alapjaiban rengeti meg a céget. Márpedig a céget nem azzal a céllal alapítottuk meg, hogy a legkisebb szellő is elfújja!

Hogyan néz ki a jelenlegi kintlévőségkezelés?

Érdemes két szintet megkülönböztetni az alapján, hogy az adott cég hogyan kezeli a kintlévőségeit:

1. szint: A csodában bízó cégvezetők szintje

Talán meglepő, de a cégek legnagyobb része ide tartozik! Ezen a szinten semmiféle aktív lépés nem történik a kintlévőség keletkezésének megakadályozása érdekében. A kintlévőségkezeléssel a cég akkor kezd el foglalkozni, amikor az üzleti partner már nem fizet. Külön említést érdemel, hogy még ekkor sem fordulnak követelésbehajtó céghez és a jogi lehetőségeket sem ismerik.

2. szint: A “maszatoló” cégvezetők szintje

A “valami van, de nem az igazi” kategória! A fenti csoportba tartozó cégvezetők tisztában vannak azzal, hogy a kintlévőségek keletkezése komoly veszélyt jelent a cégükre. Jellemzően odafigyelnek a szerződések elkészítésére, manuálisan vagy kintlévőségkezelő rendszer segítségével nyomon követik kintlévőségeik alakulását és figyelmeztetik a partnert a fizetési határidőre. Amennyiben mégis kintlévőségük keletkezik, akkor ügyvéd vagy mediátor, végső esetben pedig követelésbehajtással foglalkozó cég segítségét kérik.

Mi a probléma a hagyományos kintlévőségkezeléssel?

A későbbiekben még visszatérek rá, most csak címszavakban említem meg:

• nem csökkenti az üzletkötésből adódó kockázatokat;

• nem hatékony;

• a kintlévőség behajtása rendkívül drága.

Hogyan néz ki a hatékony kintlévőségkezelés?

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a hatékony kintlévőségkezelés már az üzleti szerződés megkezdése előtt kezdődik és egészen addig tart, amíg a bennünket a szerződés szerint jogosan megillető pénzhez hozzá nem jutunk. A cél, hogy a megfelelő eszközök és módszerek alkalmazásával minimálisra csökkentsük az üzletkötés kockázatát, illetve ha mégis határidőn túli fizetés történik, akkor azt folyamatos kontroll alatt tartsuk és a jogi lehetőségek mezsgyéjén belül minél előbb megszüntessük.

Attól az időtől kezdve, hogy az üzleti partner a megadott határidőre nem egyenlítette ki a számlát már a kintlévőségkezelés egyik részterületéről, a követeléskezelésről beszélünk, ha pedig a partner kinyilvánította, hogy nem tud, illetve nem akar fizetni akkor követelésbehajtásról beszélünk.

Mikor hatékony a kintlévőségkezelés?

A kintlévőségkezelés akkor a leghatékonyabb, ha alapjaiban megakadályozza a  kintlévőségek keletkezését, illetve a követelések felhalmozását, jelentősen csökkentve ezzel a cég járulékos költségeit (perköltségek, ügyvédi díjak, eljárási illetékek, követelésbehajtás költségei stb.)

Miért kell szakemberre bízni a kintlévőségkezelést?

Minden alkalommal, amikor egy cég kintlévőség miatt kér segítséget általában 3 dolgot állapítok meg a kintlévőség keletkezésének okaként:

• a cégek többsége foggal-körömmel ragaszkodik minden üzlethez és szinte kizárólag az ár csökkentésével képes eladni a termékét vagy szolgáltatását vagyis megfélemlített helyzetben van;

•  egyáltalán nem mérlegeli az üzletkötésből adódó kockázatait és semmit nem tesz meg a kintlévőség keletkezésének megelőzése érdekében;

•  ha az üzleti partner nem fizet, fogalma sincs milyen jogi lehetőségei vannak a követelés behajtására.

Összességében tehát ezek a cégek nem ismerik és nem alkalmazzák az üzleti erő fajtáit, úgymint imázserő, teljesítményerő és jogi erő, másrészt bíznak abban, hogy fizetni fognak számukra vagy egyszerűen csak sajnálják a pénzt a megelőzésre. Persze amikor már kintlévőség van, akkor semmi sem drága!

A kintlévőségkezelés egy speciális terület, mely magas fokú jogszabályi, szakmai és emberismeretet kíván. Amennyiben erre szakosodott cégre bízza, úgy egyrészt nem köti le vele cégének saját erőit, másrészt a speciális ismeretek miatt a követelésbehajtás hatékonysága nő, harmadrészt pedig az adóst sokszor már a követelésbehajtó jelenléte is fizetésre bírhatja.

A hatékony kintlévőségkezelés 10+1 eszköze

A megelőzést szolgáló  eszközök

1. A leendő üzleti partner szerződéskötés előtti ellenőrzése

Nem véletlenül ez az első lépés! Mint ahogyan egy ház építését is az alapozással kezdjük, a kintlévőség keletkezés megelőzésének is ez a legfontosabb eszköze. Ha nem tudjuk, hogy kivel kötünk szerződést, akkor később komoly meglepetésekben lehet részünk!

2. A szerződéskötések cégre szabott elkészítése

Minden üzleti szerződés legyen szigorúan írásba foglalva! Ne sablon szerződéseket használjon, hanem a szerződéskötés előtti ellenőrzések során feltárt kockázati tényezőket építse be a szerződés szövegébe! Minden esetben tartalmazza a szerződés a fizetési késedelem esetére vonatkozó szankciókat, kockázatcsökkentő záradékokat! Nagyobb értékű üzleti szerződések elkészítéséhez vegye igénybe ügyvéd vagy jogi szakember segítségét! A szerződésnek úgy kell megfogalmazva lennie, hogy a partner fejében meg se forduljon, hogy nem fizet, ha pedig mégsem tesz eleget a szerződésben foglaltaknak, akkor jogilag gyorsan és egyszerűen ki lehessen kényszeríteni a fizetést!

Ja és persze ne feledkezzen el a számlaadásról sem, mert ennek hiányában egy esetleges követeléskezelés már nem igen mondható majd jogszerűnek!

3. Az üzleti partner ellenőrzése a szerződés időtartama alatt

Olyan szerződések esetében, amelyek huzamosabb időre szólnak, illetve a megkötés időpontja és a fizetési határidő között hosszabb időszak telik el szükséges lehet a partner menet közbeni célirányos, részleges ellenőrzése. Amennyiben ez bármiféle fizetési kockázatot tár fel, akkor sor kerülhet a szerződés módosítására, kiegészítésére. A tapasztalat az, hogy az üzleti partner ezek elől a módosítások elől nem zárkózik el, hiszen érdeke az üzlet további fenntartása, ugyanakkor szükség esetén további fizetési garanciákat lehet beépíteni az alapszerződés kiegészítéseként.

4. A kintlévőségek folyamatos figyelemmel követése és dokumentálása

Erre a célra kitűnő számlakövető és kintlévőségkezelő rendszerek vannak, de természetesen használható egy táblázatkezelő szoftver vagy egyéb manuális nyilvántartás is. A lényeg, hogy folyamatosan tudjuk, hogy ki és mennyivel tartozik a cégünknek.

5. Fizetési emlékeztető kiküldése az üzleti partner részére az esedékes fizetés határideje előtt

A cégekben is emberek vannak, lehet hogy csak elkerülné a figyelmüket a fizetési határidő, ezért praktikus 4-5 nappal előtte emailben, SMS-ben vagy telefonon felhívni a figyelmüket a határidőre. Egyúttal ez egy diszkrét figyelmeztetés is az adós felé: vigyázz, rajtad tartom a szemem!

6. Kintlévőségkezelő bélyegzők alkalmazása

Az ilyen bélyegzők alkalmazása esetenként elősegítheti az adós fizetési hajlandóságát. Ennek oka, hogy jó eséllyel az adós a számlák közül először azt fogja kifizetni, amelynek hátterében kintlévőségkezelő cég áll, hiszen ebben az esetben egyfajta fenyegetettséget érez. Egy ilyen bélyegző használata általában 60.000 – 200.000 Ft+ÁFA költséget jelent éves szinten és cserébe a kintlévőségkezelő cég kedvezményes áron vállalja a követelésbehajtást, amennyiben mégis kintlévőség keletkezik.

Eszközök, ha már akadozik a fizetés

7. Fizetési felszólítás küldése 

Minden esetben ajánlott tértivevényes küldeményként postázni, mellékelve a kiegyenlítetlen számla vagy nyilvántartás másolatát.

8. Személyes egyeztetés az üzleti partnerrel 

Fizetési késedelem esetén mindenképpen szükséges az üzleti partnerrel személyesen találkozni és tisztázni a késedelem okát. Lehetőség szerint meg kell erősíteni az üzleti partner fizetési szándékát és dokumentálni kell azt.

9. Mediátor (közvetítő) igénybevétele

Abban az esetben javasolható mediátorok igénybevétele, ha az adós a tartozását elismeri és azt szándékában áll megfizetni. A mediátor bevonásával kölcsönös kompromisszumon alapuló megegyezés jöhet létre, mely mindkét fél üzleti érdekeit kielégítheti.

10. Követelésbehajtásra szakosodott cég megbízása 

A követelésbehajtást arra szakosodott cégek általában fix+jutalékért cserébe vállalják el. A jutalék összege éven túli kintlévőségek esetében jellemzően a kintlévőség 40-50 %-a+ÁFA, bár esetenként előfordul 20% jutalék vagy kizárólag sikerdíjas vállalás is, de hallottam már olyanról is, hogy 80%-os jutalékért vállaltak követelésbehajtást. Több milliós kintlévőség esetében a károsult jellemzően még erre is hajlandó.

+1. Felszámolási eljárás kezdeményezése az adós ellen

Rendkívül gyakori, hogy a cég “megfeledkezik” erről a jogi lehetőségről, pedig a követelésbehajtás – véleményem szerint – nélkülözhetetlen eszköze. A felszámolási eljárást akkor lehet kezdeményezni, ha az adós fizetésképtelenné vált, tartozásait nem tudja megadni. Az eljárás kérelemre indul meg, melyet az adós cég székhely szerint illetékes megyei bíróságához kell benyújtani. A kérelem minden olyan esetben beadható, ha a fizetési határidőt követő 15 napon belül az adós a kintlévőségét nem fizette meg a hitelező írásos felszólítása ellenére.

Az eljárás megindítása egy társas vállalkozás (Kft.) esetében kb. 75.000 Ft-ba kerül (illeték+közzétételi költség). Amennyiben a kérelem alapján a bíróság a kérelmet megalapozottnak tartja, akkor az adóst írásban értesíteni fogja arról, hogy vele szemben felszámolási kérelem érkezett. Az adósnak ilyenkor lehetősége van maximum 30 napon belül a tartozás rendezésére, ellenkező esetben a cég felszámolását a bíróság elrendeli.

A felszámolási eljárást rendeletben megállapított és a felszámolók névjegyzékébe felvett társaságok hajtják végre. Itt fontos megemlíteni, hogy érdemes folyamatosan nyomon követni minden cégvezetőnek a Cégközlönyt, mivel abban teszik közzé, ha egy adott cég ellen felszámolási eljárás indult. Elképzelhető tehát, hogy a közlönyből értesül arról, hogy az üzleti partnere ellen már felszámolás indult. Ilyenkor a közzétételtől számított 40 napon belül lehet az adóssal szemben fennálló követeléseket a felszámoló felé jelezni.

Nagyon hasznos a felszámolási eljárás kezdeményezése előtt magánnyomozó céggel  teljes körű vagyonkutatást végezni az adós cégre vonatkozóan, illetve megvizsgáltatni  a  pénzügyi helyzetét. Ez olyan bizonyítékokat hozhat napvilágra, melyek felhasználásával a követelésbehajtás lényegesen hatékonyabb lehet.